Okos város / zöld város
A világ minden táján a városok egyre nehezebb kihívásokkal szembesülnek. A világ népességének növekedése és a növekvő urbanizáció társadalmi, gazdasági és környezeti nyomást gyakorol a városokra.
1950-ben a lakosságnak csupán 30 százaléka élt városi területeken. 2015-ben ez már 54 százalék volt, 2050-re a világ lakosságának 66 százaléka várhatóan a városokban fog élni. Közvetlen kapcsolat van az urbanizáció, a gazdasági növekedés és a fejlődés között; a városok hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (GDP) drámai mértékben nőtt az elmúlt 50 évben, és várhatóan 2021-ben 75%-ra emelkedik. A városokat ennek megfelelően a gazdasági növekedés motorjainak nevezik.
Ugyanakkor hatalmas szükség van arra, hogy a városok intelligensebbek legyenek, hogy képesek legyenek kezelni a nagyszabású urbanizációt, és új utakat találjanak az új helyzetekhez való alkalmazkodásra, a komplexitás kezelésére, a hatékonyság növelésére, az ökológiai lábnyom csökkentésére, a polgárok bevonására, a költségek csökkentésére és az életminőség javítására minden fél számára. Ráadásul a városi rendszerek "globális felmelegedés" jelenségére gyakorolt hatása egyáltalán nem hanyagolható el.
A SWARCO mobilitási szakértőként az ITS-technológia folyamatos fejlesztésével, - amely által a szállítás hatékonyabbá, kényelmesebbé és környezetbarátabbá válását segíti elő, - hozzájárul intelligensebb és környezetbarátabb városokhoz kialakulásához.
Mobilitás az okos városban
Integrált megoldások
Az okos mobilitás ITS-architektúrája
Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) technológiái kényelmes alkalmazási területet találnak a mai okos városban.
A főbb technológiai és társadalmi trendek:
Az „alkalmazások” széles körű felhasználása a polgárok nagy százaléka által. Az alkalmazások, amelyeket széles körben használnak személyes terminálok során (a mai nap okostelefonjaitól és a táblagépeitől a holnapi „hordozható számítógépekig” vagy „bővített valóság eszközökig”) segíthetnek az egyéneknek választásukban.
A „Minden a hálón” paradigma, amely lehetővé teszi az „intelligens objektumok” (például bármilyen típusú érzékelők, utcai lámpák, hordozható eszközök, állomások) telepítését a városban, központokkal folytatott adatcserére és információszolgáltatásra.
Az adatelemzés egyre növekvő képessége, amely - az új ICT-technológiákkal - mint például a „felhőalapú számítástechnika” - lehetőséget ad az „objektumok” és az „egyének” által szolgáltatott nagy mennyiségű adat hatékony felhasználására.
A „csatlakoztatott autók” megjelenése, amely a „Minden a hálón” paradigmával összefüggésben a közeljövőben lehetővé teszi a járművek közötti (V2V) és a jármű-infrastruktúra közötti (V2I) kommunikációt. Ez viszont új lehetőséget kínál a forgalom biztonság és hatékonyság szempontjából.
Az automatizáltabb járművek felé vezetnek a folyamatok; a félig automatizált járművek már a piacon vannak, és a következő évtizedre teljesen automatizált járművek megjelenését várják. Ez a folyamat lehetőséget kínál, de kihívást is teremt, elsősorban a városi környezetben.
A polgárok (növekvő) pozitív hozzáállása a „szociális hálózatokon” keresztül történő tevékenysége elősegítheti az utazók aktív részvételét, az információcserét a csoportokon belül és a menedzsment testületekkel (pl. tömeges kiszervezés).
A „közösségi gazdaság” paradigmájának (növekvő) térnyerése, elősegítheti a mobilitási piac változását (sokkal kevésebb „tulajdon”, több „használat szerinti díjszabás”). A „több automatizálás” és a „nagyobb megosztás” kombinációja zavaró változást eredményezhet.
A jövő új, innovatív forgalomirányítási rendszere a korábbi technológiai és társadalmi trendek intelligens kombinációjává válik: az „okos mobilitás” az „intelligens járművek” , „informált utazók” , „intelligens érzékelők” és „intelligens irányítási rendszerek" folyamatos kölcsönhatásának és együttműködésének eredménye.